2016. március 27., vasárnap

Lapok az Irodalmi BALexikonból 35.


Irodalmi BALexikon 35



Kossuth Lajos: A legnagyobb magyar: szerinte Széchenyi István. De ő sem volt alacsonyabb. Kiváló ügyvéd, sikeres újságíró, ragyogó pénzügyminiszter, később elismert jósnő (lásd: Kasszandra-levél). Háromnegyed Magyarország országgyűlési képviselője (lehetett volna), ha elvállalja valamennyi felkérést: ebben az esetben a kiegyezés utáni magyar országgyűlés összeülhetett volna a Pilvax egyik törzsasztalánál is: ez lett volna a világ legkisebb, legolcsóbb, legegyhangúbb, de ebben az egy hangban legtisztességesebb – még az is lehet, hogy egyszemélyes – parlamentje. Ám ő nem kért e megtiszteltetésből, nem engedett a negyvennyolcból, és ezért megmaradt emigránsnak. Diadalmenettel vonult be Angliába, az Egyesült Államokba, igaz, hazatérnie csak halála után sikerült. Ezzel olyan emberek társaságába került, mint II. Rákóczi Ferenc vagy Bartók Béla. Az egész világon jól csengő nevét feltehetően a róla elnevezett főterekről és főutcákról kapta, melyeken általában ott áll szobra is. Szónoki képességei is egyedülállóan kiválóak voltak. Különösen nagy hatással bírt az alsó végtagokra, természetgyógyászok azóta is irigylik negyvennyolcas sikerét: alföldi toborzó körútján tízezreket tudott talpra állítani.

Kosztolányi Dezső: Szabadkán született Trianon előtt, amikor magyar költőnek Szabadkán még szabad volt születni. Leánykori neve Esti Kornél. Pályáját unokatestvérével, az öngyilkos Csáth Gézával együtt kezdte, de ő túlélte. Hallgatta a Négyessy-szemináriumot, de aztán lemaradt egy brossurával. Futott a Reggeltől Az estig, és meg sem állt Nyugatig. Később Karinthy Frigyes fő játszótársa lett (lásd: Akarsz-e játszani). Kiváló rejtvényfejtő, nyelvművelő és vízibicikli. Kiemelkedő madártani szakmunkája a Pacsirta. A hatalomról írt regényét, a Vera, a veres költő-t Thomas Mann is nagynak ítélte. (Tényleg lehetne kisebb!) Fordított a világ minden nyelvéről, ettől néha kilógtak a nyelvei. Nem verseket írt, hanem rímeket, ám ezek néha verssé álltak össze. Ha nem, akkor pillanatkép keletkezett.

Kulcsregény: Az írásban terjesztett gonosz pletyka irodalomelméleti megnevezése. Olyan kitalált történet, amelyből a valóságban élő emberekkel azonosítható szereplőkről hamis intimitásokat tudhatni meg. Az olvasók kulcs-volta miatt vásárolják, és így észre sem veszik, hogy becsapták őket: csak egy rossz regény került a tulajdonukba.


Zsámboki János: Korának egyik legnagyobb tudós humanistája és magyaristája. A modern kredit-rendszer őseként mindent azon az egyetemen hallgatott, ahol érdemes volt, Melanchtonért Lipcsébe, Johann Sturmért pedig Strassburgba utazott, de a magisteri címet Pá-rizsban szerezte meg, majd pedig Vesaliusnál Padovában végzett orvosi tanulmányokat. Példája mai európai követését csak az nehezíti meg, hogy sehol egy Melanchton, egy Lipsius, egy Vesalius. Nem tartják vérbeli költőnek, ami érthető is, ha belegondolunk, hogy legnagyobb ismertségre szép metszetekkel díszített Emblemata című latin nyelvű munkájával tett szert, melyben a világ legnagyobb alakjai köré font képes és verses önjellemzést, s ezzel olyan sikere volt, hogy műve néhány év alatt öt kiadást megért, lefordították franciára és flamandra, némely ötletét Shakespeare is átvette. Hát szokott vérbeli magyar költő ilyen sikert elérni?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése