Lapok az Irodalmi BALexikonból 3.

IRODALMI BALexikon 3


Antikvitás: Olyan kétséges, azaz vitatott értékű régiség, amilyenekkel a turisták áradatát szokták elbódítani. Vallási viszonylatban ide sorolható például az a több tonna faforgács, amelyet az elmúlt századokban a Szentföld látogatói hordtak haza Európába, mint Krisztus keresztjének darabját.

Antiszemita: Olyan ostoba, félművelt, magát kereszténynek (esetleg mohamedánnak) valló emberszerű lény, aki a keresztényi (esetleg mohamedán) szeretettől vezérelve gyűlöli a zsidókat, mert még arról sem hallott, hogy maga Jézus is zsidó volt. Vajda János optimista jóslata szerint Magyarországon a megyerendszer felszámolásával együtt kihal az utolsó antiszemita is. Jelenleg az ország a régiós rendszerre való áttérés kezdetén áll.

Antológia: Könyvkiadói trükk elnevezése, amelynek lényege, hogy egyetlen ismert, divatos szerző (lásd -Ady) nevével egy egész tucat ismeretlen pályakezdő írása is az olvasóra tukmálható. Szerencsés esetben e pályakezdőkből is művész válik máról Holnapra (lásd -Hol-nap). Másfelől minél nagyobb az antológiában szereplő nevek száma, annál nagyobb az e nevekhez tartozó szülők, testvérek, kis- és nagynénik, osztály- és sorstársak mennyisége, akik hajlandók az antológiát jó pénzért megvásárolni.

Arany János: A XIX. század közepének kiváló sportembere, tudós, a magyar nyelv utolérhetetlen művésze. Miután máig sem érték utol, országos rekordját sem döntötték meg. Mint edző is igen sikeres volt, tanítványa, Toldi Miklós úgy eldobta a nehéz követ, hogy Buda halála lett belőle. Jelentős botanikusi tevékenysége, ennek emlékét őrzik kertészeti szakmunkái, a Rózsa és Ibolya valamint a Zrínyi és Tasso, melyekben az egymástól távoli fajták egymásra hatását elemezte. Tiszteletbeli tagja az autógyártók világszövetségének, miután tőle származik a Lada gépkocsi egyik elődje, a bal-Lada. A típus másik felének, a jobb-Ladának feltalálója is magyar, név szerint Berzsián Ervin Lázár költő és feltaláló. Sok szállóige származik tőle, például az Ej, ráérünk arra még! nem, mert azt barátja, Petőfi Sándor elírta előle.

Balassi Bálint: A legkelendőbb magyar reneszánsz férfi. Élete a hármasság jegyében zajlott. A Gyarmathy Balassák családjából származott. A XVI. században, a három részre szakadt Magyarországon élt. Őt magát is három részre szokás osztani, úgymint Gyarmathyra, Balassára és Bálintra. Az első főleg vitézi, a második istenes, a harmadik szerelmes verseket írt. Bár férfi volt, rendszeres ciklusai voltak. Erről Maga kezével írott könyve (lásd -menzesz-naptár!) tanúskodik, mely azonban szemérmesen háromszáz évig lappangott. Élete hármas válaszútján három nő feküdt keresztben: Júlia, Celia és Fulvia. Ő vitézül végigment mindhármon, de igaz virtussal Dobó István leányát, Krisztinát vette feleségül. Csoda-e, ha rövidesen Eger is megadta magát (a töröknek). Később Szárkándi Anna ágyában ápolta a lengyel-magyar barátságot. Kilenc nyelven értett, de magyar nyelven írt, különösen kedvelte a Balassi-strófát. Tanulmányozta a levegőt (erről szól Vitézek, mi lehet ez széles föld felett kezdetű verse), a visszhangot, valamint a várkapitányok feleségét. Korának legnagyobb ostromszakértője volt, minden nőt be tudott venni. 1594-ben azonban tévedésből Esztergomot kezdte ostromolni, e sajnálatos hibájába bele is halt