Lapok az Irodalmi Balexikonból 9.

IRODALMI BALEXIKON  9.


Freskó: Szabó Magda nagysikerű regényének posztmodern, projektorral falra vetített, színes képregényváltozata. Hatásában szinte levakarhatatlan.

Fundamentalizmus: Időnként újra fel-feltűnő építészettörténeti irányzat. Fő törekvése, hogy a létező (keresztény, zsidó, mohamedán, stb.) civilizációk meglehetősen ellentmondásos, eklektikus épületét (lásd: Hundertwasser) az alapokig bontsák vissza. Sok képviselője szerint eleve kár bármiféle épülettel kísérletezni: okosabb volna a barbár tömeg számára az alapok körül ideiglenes sátortábort létesíteni.

Fülszöveg: Az állatságok egyik fajtája. Az a rövid, felesleges, könyvidegen szövegdarab, amelyet a vásárló megtévesztésére a könyv hátsó borítójára, elejére, közepére vagy oldalára – bárhová, kivéve a fület, mert a könyv nem állatság, tehát füle sincs – nyomtatnak.

Fülszövegíró: Az a könyvkiadói alkalmazott, aki ajánló szövegeket ír azokhoz a könyvekhez, amelyek még meg se jelentek, tehát nem is olvashatta őket. A fülszövegírás feltétele az ábécé ismerete. Az olvasni tudás olyan zavaró mellékkörülmény volna, mely csak feleslegesen nehezítené a fülszövegíró ténykedését.

Füst Milán: Költő, író, eszélyes esszéista, szeszélyes esztéta, és minden más búzaliszt tészta. Apja még kisgyerekkorában elveszett, később sem találták. Aztán a Nyugat köréhez tartozott. Próbálta négyszögesíteni, de ezt nem nézték jó szemmel, ezért lett annyira társtalan. Megírta a Felesége(m) történetét, lefordította Shakespeare Lear királyát (azóta néhány elvetemült színházi rendező már ezt is felfordította). Írt elégiát, ódát, epodoszt, csupa-csupa Füst-verset. Megírta a IV. Henrik királyt, aki majdnem beleőrült ebbe a drámába, becsavarogta egész Európát, habilitálták és rehabilitálták, kapott rossz kritikát és Kossuth-díjat, mellesleg üldözték és üdvözölve mellőzték. Ő pedig konok megszállottsággal írta naplóját, majd a napló naplóját, melynek rövid, naplószerű kivonatát naplóként tette közzé Ez mind én voltam egykor címen. Minden lehetőséget meglovagolt, míg utóbb el nem vesztette apja után naplóját is. Ez a végzetes esemény eldöntötte sorsát: addig-addig naplovagolt, míg el nem veszett (valahol két kötet napló között) maga is.

Fűző(1): Kábítószeres bódulatban elkövetett súlyos nyelvi hiba. A helytelenül viselkedő megnevezésére használt helyes alak: füvező.

Fűző(2): Általában vékony cérnával (lásd: fűzött könyv), zsinórokkal vagy erős kapcsokkal összefogott, a könyv illetve a női derék és csípő karcsúságát növelő illetve hangsúlyozó (lásd kapcsos könyv) többnyire intim divateszköz. Egyúttal a férfi ügyességének és a nő iránti vágyának releváns fokmérője. Ha már befűzte a nőt, megmutatja, vajon készen áll-e a fűző kifűzésére, illetve mikorra kifűzte, vajon még mindig készen áll-e.

Fűzött kiadás: A kiadói nyereség növelésének eszköze. Egy könyv olyan, olcsó és színes papírborítós forgalomba hozatala, amelynek előállítási ára gyakorlatilag nulla, hiszen az előállítás valamennyi műveletét már elvégezték és elszámolták a díszkiadás költségei között. A fűzött kiadás bolti ára azonban csak a díszkiadáséhoz mérten alacsony. Így   eladásával a kiadói nemcsak a könyvet, de a vásárlót is befűzi.

Gárdonyi Géza: Született Agárdon, családi neve tehát helyesen Agárdonyi, melyet később a török szultán engedélyével Ziegler Göré-re népieschített. Ő is a fiúk nemzedékéből való, mint Arany László, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy apja is volt. Kiskorától Tanítóbarátként tevékenykedett, majd a Szegedi Napló mellett cseperedett egri remetévé. Rövid házassága hosszúhajú veszedelem volt, amely elől élete végéig menekült. Legtitokzatosabb munkája a titkosírással vezetett naplója, melyben egyedül az írás volt titkos. Mióta elolvasták, a kutya sem olvassa. Egészen más a helyzet Ida regényével (ez nem Ida, hanem Gárdonyi regénye) és az Egri csillagokkal. Ez utóbbit főleg kisiskolásokkal fogyasztatják éhgyomorra speciális védőoltásként: aki ezt kibírja, abban megfelelő mennyiségű ellenanyag termelődik, és később akár olvasó emberré is válhat. Élete legnagyobb sikerét az önmagáról mintázott, művelt falusi bíró figurájával, Göre Gáborral aratta, bár igazán költő szeretett volna lenni. Példaképe és barátja Költőcske Mihály volt. Füzfapoémák és egyebek című verseskötete meglepő önismeretről tanúskodott. Néhány verse az Endrődi Sándor szerkesztette A magyar líra nincsesháza című antológiába is belekerült.

Groteszk: Pályaválasztási nyelvtörő. Az olyan jelölt, aki hibátlanul ki tudja mondani, teljesen alkalmatlan televíziós kulturális műsorok vezetésére (lásd még: barakc!)

Gyávaság: A Biblia felsorolta hét főbűn közül a legsúlyosabb, szám szerint a nyolcadik (lásd: a Mester és Margaríta!)

Gyermekirodalom: Azon fél- (harmad-, negyed- stb.) irodalmi vagy nemirodalmi szövegek összefoglaló elnevezése, melyeket korlátolt, felelőtlen és tehetségtelen (lásd még: kft) alkotójuk szégyellene felnőttek kezébe adni, ezért gyermekek körében próbálkozik, akikről tudja, hogy nem állnak bosszút, legrosszabb esetben felnőtt korukban maguk is gyermekirodalmi szerzőkké válnak.