Birodalom: Az irodalom mintájára alkotott hatalmi konstrukció. Uralkodója, mint valami megistenült elbeszélő, dróton rángatja alattvalóit. Mióta a nagy narrativák ideje lejárt, sorra omlanak össze a nagy birodalmak is (lásd SZU,USA).
Bonyodalom: Az epikus és drámai művek elmaradhatatlan szerkezeti egysége. A rokokó irodalomban a pásztorórának az a pillanata, amikor a felszarvazott pásztor rajtakapja a pásztornét a másik pásztorral. A modern regényekben inkább a szerelmeskedő pásztorlány anyjának érkezése tölti be ezt a funkciót (lásd még tragikomédia).
Bornemisza Péter: A híres magyar antialkoholisták családjából származott, akárcsak a szemérmetes Erzsók, akiről Petőfi Sándor meg is írta, hogy „nem is issza a bort, csak ugy önti magába”. Kiváló családfáján nem csak fel-, de lemenők is voltak, például a neves egri várvédő, Bornemissza Gergely nem. Ha mégis ivott volna, azt csak bánatában, erre pedig bőven volt oka: a törökök a szeme előtt foglalták el Budát (fél Magyarországot meg a háta mögött). Ráadásul közben a magyar urak az ördög minden gonoszságán és istentelenségén túltettek, magukat minden gátláson gátlástalanul téve túl, olyannyira, hogy a végén már innen nem is maradtak. A nagy literátus prédikátor-író szörnyű magánya is innen eredt. Fiatal korában Boccacciotól ihletetten angyalnak öltözött egy Habsburg-párti kemence mögött, de rá is fázott, mert ezért jól befűtöttek neki. Talán ezzel függ össze, hogy később, szuperintendánsként sem szerette a Habsburgokat és az angyalcsinálókat. Kedvelte viszont a nőnemű városneveket, ezért egyetemre csak Padovában, Wittenbergában és Wiennában járt. Ő volt Balassi János házi prédikátora, Balassi Bálint házi tanítója, sőt valószínűleg Balassi Menyhárt elárultatásának házi szerzője is.
Bosszúdráma: A válás után hosszan elhúzódó gyermekelhelyezési pernek irodalomelméleti megnevezése. Szereplőit egyetlen cél, a másik iránt érzett gyűlölet, és a saját sérelmek miatti bosszú vágya vezérli. Kimenetele általában a gyermekre nézve tragikus.
Bölcsész: A diplomás éhenkórászok egyik, bölcs esze alapján leguniverzálisabb csoportjának tagja. Semmihez sem ért, tehát mindenre alkalmas. Ebben a tekintetben az irodalom létmódjára emlékeztet: gyakorlati haszna nincsen, de nem lehet meglenni nélküle.
Bölcsődal: Erősen zenei, a ringatást kísérő gyermekirodalmi műfaj. Nevét arról a hallhatatlan daltípusról kapta, melyet a bölcsőszájú hal énekel szájában tartott porontyainak.
Bulvársajtó: Eredetileg utcai szenzációt keltő-hajhászó sajtótermékek összességét jelentette. Olyan, amilyen az utcai politizálás: zajos és ostoba. Napjainkra azonban hasznos jelenséggé vált: krumplipucolás, üveg vagy porcelán tárgyak csomagolása már szinte elképzelhetetlen bulvársajtó -termékek felhasználása nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése