Kosztolányi Dezső: Rákóczi téri nők

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

Rákóczi téri nők


Az ég áldása rajtatok,
Rákóczi téri nők.
Szívtuk az édes ajkatok,
a balzsamost, a kéjt adót
mámorba széditőt.
Tűnnek a csizmák és cipők,
a téren körbe lépkedők,
Rákóczi téri nők.


Eztán is így öleljetek,
Rákóczi téri nők.
Lesznek vigalmi negyedek,
türelmi zónák, egyebek,
szabadon működők.
Csak ki kell várni az időt,
addig tesznek ránk elkötőt
Rákóczi téri nők.


Haldoklik a sárgult határ,
Rákóczi téri nők.
A szél búsan, dúdolva jár,
a tér üres, kihalt ma már
a sok kuncsaft ripők.
Hová repült a férfi gőg?
Vesznek inkább egy guminőt,
Rákóczi téri nők.