JÓZSEF ATTILA
Talán eltűnök hirtelen…
Talán eltűnök hirtelen,
akár az állami tulajdon.
Nem maradt abból semmi sem,
amiről számot kéne adnom.
Már millióim of shoron
keresztül kimentek előre.
Látom, most én vagyok soron:
vár Tahiti sok pőre nője.
Korán megszoktam a lopást,
s szabadnak vettem és öröknek.
Persze lenéztem a libást,
kit elkapnak és kiröhögnek.
Dacból se fogtam föl soha
tilalmát a törvény szavának.
Tisztesség? Csak az ostoba
csinál ebből gondot magának.
Gazdagságom, e vad vagyont
én bőséggel kiérdemeltem.
És csodálkozva hallgatom,
hogy egy ország sír tönkre menten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése