2017. december 13., szerda

Tükörcserepek 7.



Bandaháborúk

  Apu ritkán mesélt magáról. Hogy hogy nem, egyszer mégis kibukott belőle:
  -Hogy micsoda verekedések voltak Mezőkovácsházán! Azt ti elképzelni se tudjátok. A felvég meg az alvég között. Persze ez se olyan egyszerű. Mert ott református Kovácsháza állt szemben Zsidókovácsházával. (Boldog idők! Amikor reformátusok és zsidók – majdnem egyenrangúként, boldogan agyba-főbe verhették-verték egymást). Onnan mindenki tépetten, sebeit nyalogatva, büszkén vánszorgott haza. Szerencsére manapság ilyen már nincs.
  Tudom, persze, akkor még ő is gyerek volt. Hisz tíz évesen nekivágott a világnak: irány Pest!
  Lehet, hogy ez azért került szóba, merthogy én gyáva vagyok.
  Az egész úgy kezdődött, hogy négyen a környékről együtt jártunk óvodába. Illetve inkább hazafelé jöttünk együtt. Andris (aki az egyetlen igazi barátom volt nagyon sokáig), Zsolti, Robi és én. (Később általánosban is mind a négyen ugyanabba az osztályba jártunk.)
  Aztán egy napon a körút sarkánál feltűnt három idegen fiú, és csúfolni kezdtek minket, pofonokkal fenyegetőztek. Mi nagyyoknak, iskolásoknak véltük őket. Egy darabig próbáltunk inkább kerülővel járni, az Alföldi utca felé. De aztán végül kiderült, hogy nem a rendes úton jöttem haza, kénytelen voltam bevallani, hogy félünk azoktól az idegenektől. 
  -Ugyan – mondta apu. – Legyetek bátrak!
 Másnap megpróbálkoztunk a bátorsággal, de semmi jó nem sült ki belőle. Csúfolódás, fenyegetődzés, a végén futva menekültünk onnan.
  Este otthon apu elővett:
  -Tudod, ma titokban eléd mentem az óvodához. Megnéztem, hogy jöttök haza. Láttam azokat a "félelmetes" idegeneket is.  Csak hárman vannak, és nem is nagyok vagy erősek. Miért féltek tőlük? Anyámasszony katonái! Ha megtudom, hogy még egyszer elszaladtok, ahelyett, hogy jól megvernétek őket, én foglak téged megverni. Értetted?
  Másnap elmondtam a többieknek is apu véleményét. Kihúztuk magunkat, és nem futottunk el. Két nap alatt az idegen gyerekek megunták a dolgot (így, hogy látták, nem félünk, már tök unalmas volt nekik az egész).
  Évekkel később egyszer még találkoztam területvédő bandával, de az már egy egészen másik történet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése