Tinódi Lantos Sebestyén
ANGOL-MAGYAR VIADALOMRÓL SZÓLÓ ÉNEK 1
Labdarúgásról szólok, meghalljátok,
Talám mását még nem is hallottátok,
Magyarok, labdát grundon sem rúgtátok,
Aranycsapatnak nagy hálát adjatok.
A ködös ősz ráfeküdt a Wembleyre,
Mikor a mieink léptek gyepjére,
Ki gondolta volna ily szép lesz vége,
Fordítsuk most szemünk a kezdetére.
Nálunk Grosics a kapuban állt, bátran,
Lantos, Lóránd, Buzánszky meg egy sorban,
Bozsik Cucu, Zakariás egy párban,
S velök Hidegkúti középcsatárban.
Deli Czibor s Budai futott szélen,
Puskás Öcsi a Kocsissal középen,
Hogy ez lőtt-e vagy az fejelt most éppen,
Mindegy is volt: kapu nem maradt épen.
Óra indul bíró sípol, egy két csel…2
-------------------------------
1 Ennek a töredéknek az előkerülése az egyik legfrissebb irodalomtörténeti szenzáció. Jelenleg a szakemberek körében abban a tekintetben sincs még megegyezés, hogy Tinódi Lantos Sebestyén vajon közvetlen rokonságban áll-e az aranycsapat itt is emlegetett balhátvédjével. Egyes nézetek szerint az egész misztifikáció, szerzője nem is Tinódi Lantos Sebestyén, hanem Aranytorkú Szepesi György.
2. Sajnos a szöveg itt megszakad. Egyes hagyományok szerint a magyarok 6:3 arányban győztek volna. Ez nyilván mítikusan felnagyított szám, de nem kételkedhetünk abban, hogy (bármiképpen is esett a dolog) az angolok vereséget szenvedtek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése