TANDORI DEZSŐ
Még tegnap este hét körül,
mikor bevettem már az esti
húsz gyógyszerem, mitől röpül
a fájdalom, a lelki, testi,
s eszembe ötlött sok savam,
s hogy ráadásul egy vasam
se nincs, elszórtam, márpedig
muszáj kihúzni péntekig,
esetleg most szerezni kell…
(hogyan? a költő énekel,
s ezért más megfizet: fizet,
hogy bort ihassak s nem vizet.)
Nejem kiküldtem, ő ne lássa,
milyen röhej tud lenni társa,
s karom kitárva szóltam, ecce:
„Ó gyógyszergyártó, mondd szeretsz-e?
Imám feléd rohan Novartis,
kinek szerét szedném, ha árt is,
s beveszem, kell, ha nem, s az ég is
lemosolyog reám, te ÉGIS,
s dicsérem még a Richter Rt-t,
hol ifjító szerem keverték,
és dicsértessék mind a multi,
ha jól fizet, mint piros ulti.
(S ha hála gyötri, semmi kín,
forint vagy líra, detto dollár
jöhet, de gyorsan! Címem, ím:
én ott lakom, amerre mackó úr jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése