Szász Károly: Alantos honyffy dal

SZÁSZ KÁROLY

AlLANTOS HONYFFY NÓTA



Megfosztva ősi, tar Honyától,
Tapodva vérző Áfony át,
Repedve Tramp lilába lángol,
Az Égre keblezvén Konyát.


Te Séf! te Burg! Anyánk szak Ácsa!
Te Konyheny élő Borzogány!
Kit zsírzva áld a Lúd s a Kácsa,
Ki Sörbetet sütsz Sör jogán;


Te fő Vigyázda, Serpeny Őre!
Te ős Verec! Kenyérve Zér
Kinek tök Ély a dőre Lőre,
Ki Árnyatán a Földig ér;


Oh, mondd! a Hagy ma Szára láttán
Sajong-e puszta Szerkemény?
S ha harci zajt fogyaszt egy Ártány,
Oh, mondd, bizserg-e még a Mén?


Feléd kiált a zord Uborka,
Feléd, te Hír hedett Fazék!
A nagyfa lattal töltve Torka
És domborul Has és Fenék.


Te kincs! Le ránk, te vén Toporga!
Feléd-e Seng! S Fül lent alant!
Magára vet magot kiszórva,
Kinek a Jussa – béna Lant.