Shakespeare Összes drámái II.

SHAKESPEARE ÖSSZES DRÁMÁI  II.
(Erősen tömörített, iskolai kiadás)

VIHAR

Száműzetés, hajótörés,
bölcs varázsló, szellemalak.
Győzhet ugyan a szerelem,
de a világ gonosz marad.


RÓMEÓ ÉS JÚLIA

Rómeó és Júlja:
szerelemre gyúlva.
Két család, és párbaj, kripta.
Még ennyi pech! Ez már ritka!


ANTONIUS ÉS CLEOPATRA

Csodálja az utókor is
menő csajszi, bátrak bátra:
jött a sótlan történelem,
s kígyóké lett Cleopatra.


III. RICHÁRD

Szegény púpost taposta az élet,
zseniálisan ördögivé lett.
Végre mikor trónusra züllt,
megölte egy nem anyaszült.


SOK HŰHÓ SEMMIÉRT

Beatríce, Benedek:
két nagyszájú gyerekek.
Álhalál és semmi vér:
csak sok hűhó, semmiér’.

Shakespeare Összes drámái I.

SHAKESPEARE ÖSSZES DRÁMÁI  I.
(Erősen tömörített, iskolai kiadás)


HAMLET

Hamlet apja rém lett.
(Hamletnek úgy rémlett.)
Claudius meg nem lett,
mert kinyírta Hamlet.


OTHELLO

Megnősült a mór, a neje tiszta.
Kendőjét nem adja Jago vissza.
Három hulla, néző retteg:
ölt a zöldszemű szörnyetteg.


LEAR KIRÁLY

Bolond király volt a Lear,
azt hitte, mindent kibír.
Korán osztott örökség és
hálátlanság: örök égés.


SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

Jön Oberon Puckkal,
mindenkire pikkel.
(Meghal Pyramus és Thisbe.)
Végül kijön minden tüske.


VÍZKERESZT VAGY AMIT AKARTOK

Fiú színész leányt játszik, de a leány éppen fiú.
Fiú színész asszonyt játszik, beleszeret a kis hiú.
Fiú színész férfit játszik (ő a herceg) szeretné, de: férfi férfit?
Fiú színész fiút játszik (ikertestvér) minden rendbe is jön. Értik?

W. Shakespeare: Az vagy nekem...

W. SHAKESPEARE

LXXV. SZONETT

Az vagy nekem, mi arcnak a tenyér,
Mint oltári nagy pofon hogyha csattan;
És néha azt kívánom, ne legyél,
Vagy ha már vagy, hát fordulj föl legottan.
Hogy többet nem piálsz, hogy dolgozol,
Csak még ez egyszer: százszor megfogadtad.
Igaz, józanon nem hazudozol,
S egyszer fizetésed is hazaadtad.
A kocsmából ha este hazatérsz,
S az ajtót úgy berúgod, hogy a tokból
Kiszakad, és fejemre hull a mész,
még akkor is szeretlek: ezer okból.

Királyi gazdag volna bár a nász:
Koldus-szegény, kit párja megaláz.

Johann Wolfgang von Goethe

J. W. GOETHE

ÖREG VÁNDOR DALA

Immár mindkét térded
sajdul.
Ezt mint élem, kérded,
majd túl.
Lépni muszáj.
Végtelen út. Autód ha volna.
De így, gyalogolva?
Itt a busz: állj.

Szász Károly: Alantos honyffy dal

SZÁSZ KÁROLY

AlLANTOS HONYFFY NÓTA



Megfosztva ősi, tar Honyától,
Tapodva vérző Áfony át,
Repedve Tramp lilába lángol,
Az Égre keblezvén Konyát.


Te Séf! te Burg! Anyánk szak Ácsa!
Te Konyheny élő Borzogány!
Kit zsírzva áld a Lúd s a Kácsa,
Ki Sörbetet sütsz Sör jogán;


Te fő Vigyázda, Serpeny Őre!
Te ős Verec! Kenyérve Zér
Kinek tök Ély a dőre Lőre,
Ki Árnyatán a Földig ér;


Oh, mondd! a Hagy ma Szára láttán
Sajong-e puszta Szerkemény?
S ha harci zajt fogyaszt egy Ártány,
Oh, mondd, bizserg-e még a Mén?


Feléd kiált a zord Uborka,
Feléd, te Hír hedett Fazék!
A nagyfa lattal töltve Torka
És domborul Has és Fenék.


Te kincs! Le ránk, te vén Toporga!
Feléd-e Seng! S Fül lent alant!
Magára vet magot kiszórva,
Kinek a Jussa – béna Lant.

Kölcsey Ferenc

KÖLCSEY FERENC

PENTELE

Szirtfoki romlott vár, Dunapentele hajdani vára,

Vad zuharok gomolyán lángzva omolni se gyáv, 

Vesd meg e korcs ivadékot, amely légvárad idézvén

Rémteli éjjeliken holdsugarakba nyögell. 

Lásd, ó, honfi, hol egykor a Sztálinvárosi Vasmű

Olvasztára kohász, most Dunaferr dicse száll:

Rákosi ős mezején itt nemrég tengeri zöldellt,

Szánts, vess hát s boronálj; s felderül újra kapád. 

Tinódi Lantos Sebestyén: Angol - magyar

TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN 

ANGOL-MAGYAR VIADALOMRÓL SZÓLÓ ÉNEK


Labdarúgásról szólok, meghalljátok,
Talám mását még nem is hallottátok,
Magyarok, labdát grundon sem rúgtátok,
Aranycsapatnak nagy hálát adjatok.

A ködös ősz ráfeküdt a Wembleyre,
Mikor a mieink léptek gyepjére,
Ki gondolta volna ily szép lesz vége,
Fordítsuk most szemünk a kezdetére.

Nálunk Grosics a kapuban állt, bátran,
Lantos, Lóránd, Buzánszky meg egy sorban,
Bozsik Cucu, Zakariás egy párban,
S velök Hidegkúti középcsatárban.

 Deli Czibor s Budai futott szélen,
Puskás Öcsi a Kocsissal középen,
Hogy ez lőtt-e vagy az fejelt most éppen,
Mindegy is volt: kapu nem maradt épen.

Óra indul bíró sípol, egy két csel...
-------------------------------

1 Ennek a töredéknek az előkerülése az egyik legfrissebb irodalomtörténeti szenzáció. Jelenleg a szakemberek körében abban a tekintetben sincs még megegyezés, hogy Tinódi Lan-tos Sebestyén vajon közvetlen rokonságban áll-e az aranycsapat itt is emlegetett balhátvédjével. Egyes nézetek szerint az egész misztifikáció, szerzője nem is Tinódi Lantos Sebestyén, hanem Aranytorkú Szepesi György.

2. Sajnos a szöveg itt megszakad. Egyes hagyományok szerint a magyarok 6:3 arány-ban győztek volna. Ez nyilván mítikusan felnagyított szám, de nem kételkedhetünk abban, hogy (bármiképpen is esett a dolog) az angolok vereséget szenvedtek.