BABITS MIHÁLY
JÓNÁS KÖNYVECSKÉJE
(komprimált költemény)
I.
Eredj Ninivébe, eredj, Jónás, menten,
nem él ott – mond az Úr – senki bűntől menten.
De Jónás rühellné, hogy meg legyen halva:
futotta az Urat, így került a halba.
II.
Fölkiabál Jónás a halból nagy bőgve
(még derékig megvan rettenetes gőgje):
Jövel, Uram! Tudom, cinkos, aki néma!
Megyek Ninivébe, csak eressz ki még ma.
III.
Negyven nap, s elpusztul Ninive! – így Jónás.
(Innen tiszta matek: nem segít jaj, gyónás.)
Megvan az eredmény: azaz épp az nincs meg:
Nem bántom – mond az Úr – Ninivét, e kincset.
IV.
Ég a nap tüzétől Ninive sok tornya,
tikkadt tökös Jónás átka nem fog rajta.
Magot a pelyvától az Úr majd választja.
S Jónást, mert már nem kell, a szögre akasztja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése