2015. július 5., vasárnap

Podmaniczky Szilárd: Négy vers


PODMANICZKY SZILÁRD



KINÉZEK

kinézek az ablakon
átellent ház épül lassan
és mégis magasabb mint tegnap
hát nem érdekes



BENÉZ

benéz egy macska az ablakon
zöld a szeme
döbbenetes zöld mind a kettő
és négy lába van de az nem zöld
és nem néz be vele



KÖLTŐ

a költő felfedezi
akár a gyermek a világot
én költő
felfedeztem a spanyolviaszkot



VESZTESÉG

fő a mélység.
az olvasó felnéz rám
szegény hülye nem érti
annyira mély vagyok (én sem értem)
csak el ne nyeljen ez a nagy mélység
micsoda veszteség volnék

2015. július 1., szerda

Erdős Virág: Zöldindulás


ERDŐS VIRÁG

ZÖLDINDULÁS

Ha te zöld,
mint nyárkor szilva,
mellben dobogj Földért nyílva.
Nem szemételj,
ne vandálj,
csak zöld szatyor felhasználj!

Ha te zöld,
mint mászka sáska,
legyen veled vászna táska.
Műanyag abba betét:
ki tej ne folyja levét!

Ha te zöld,
mint penész sajtok,
szelektíven gyűjtsd
a szartot.
Üveg,
dugó,
papír,
rongy,
így neveld is a poronty!

Ha te zöld,
mint hülye libák,
Főtüntess,
hogy lássák hibát:
Törjél-zúzzál,
ontsd a belét:
Globál jövő üssön beléd!

2015. június 28., vasárnap

Lackfi János


LACKFI JÁNOS

SZATYROSTUL


Tegnap este, úgy hat felé, ahogy
két szatyrommal gatyában caplatok,
– becsületemre – eszembe jutott
valami – Kátya – amit rögtön ott
végig akartam gondolni. Legott

a szatyrokat a fűre téve már
az árokparton, feledve mi vár:
(az asszony, öt lurkó; s habár
másutt tán költő, mester és tanár,
otthon maradsz, mi vagy: málhás szamár)

végig akartam gondolni legott
valamit – Kátya – ami rögtön ott
– becsületemre – eszembe jutott,
amint a két szatyrommal caplatok
tegnap este, hazafelé, gyalog.

2015. június 24., szerda

Kukorelly Endre


KUKORELLY ENDRE

Egy 56 és háromnegyed éves kopasz
kékszemű nagyonnajv fiúcska naplójából

[VAN ÚGY]

Van úgy,
Hogy kritikát írnak rólam egy lapba, és ez azért szemétség.
Nem mondom, én is írok kritikát egy-egy lapba.
De az sosem olyan, mintha rólam írnának kritikát.
Mert én nem vagyok olyan kritikátlan, mint egyesek.
Persze ők sem kritikátlanok,
Hiszen
Kritikát írnak rólam egy lapba.
Akkor ez most hogy is van?

[TEGNAP]

Tegnap
A tévében egy pacák valami hülye szöveget olvasott fel.
Csak úgy, balfüllel figyeltem
(A jobb fülem épp a reggelivel volt elfoglalva: lekváros kenyér)
Aztán jött a képernyőn egy néni,
Aszongya:
Kukorelly Endre verseiből olvasott fel Akárki Samu.
Déja vu:
Azt a szöveget már láttam valahol.
Nem is volt olyan rossz, mi?

[NÁLUNK]

Nálunk
A házakban lifttel lehet fölmenni az ötödikre.
Már persze csak akkor, ha az a rohadt lift működik.
Én (és ez is egy boldogság-cucc)
Mindig gyalog járok.
(Mert engem nem lehet ilyen olcsó kádársággal lekenyerezni!)
Főleg,
Mióta a Szent István telepen a földszint (ahol lakok) nincs is magasan.

2015. június 18., csütörtök

Parti Nagy Lajos: Rizi-bizi




PARTI NAGY LAJOS

RIZI-BIZI


Fidi! Tündi bulit keresek,
süri, izgi, csinit garival,
hol a trendi palik hevesek,
s hüsi lágy fagyi, mit Mari nyal.


Husi meg gyümi van dögivel,
Fogy a tejcsibe szórt süti is,
turi pulcsi: kikandi a mell,
meg a combon a cellulitis.


Szupi kordnaci dús feneken,
vadiúj hari, szexi köröm;
csupa Barbi van itt, csupa Ken,


hepi habzsola, pucc meg öröm,
ari kis füli lóg a hason:
de a tőkéseké a haszon.

2015. június 17., szerda

Petri György:Slágerszöveg



PETRI GYÖRGY

SLÁGERSZÖVEG


Már nem járok a flaszteren
fejem fölött a gaz terem.
Hol a cigi, nő, élvezet?
Oda mind, itt nem élvezed,
(más macska nyal a tejfelen)
az út már árnyékban vezet.


S ha az ember végre pőre
lélekkel néz föl egy pár cipőre,
s a látványtól már dalolna
persze csak a nő alól ma,
(óbor után némi lőre)
ha még borra kedve volna.


Dalolnám szakállam titkát,
hogy s mint lett szakállamtitkár
sok volt barátom elhülyülve,
de rég oda a lant, a lant,
(Micimackó agya meghűlve).
csak elrothadok itt alant.

2015. június 14., vasárnap

Petri György: Négy vers


PETRI GYÖRGY

NÉGY VERS

MÍG ELSZOPOGATOM

Míg elszopogatom a pralinét,
próbálgatom, milyen a prolilét
itt, ebben a vidám barakkban,
hová ingyen bejuthatsz,
nem is kell hozzá bilét,
az ember meg kiteszi a belét,
s jutalmul ölelhet egy prolinét.


TALÁN TÚLSÁGOSAN

Talán túlságosan.
De lehet, mégsem.
Most mondjátok, mi a fenének?
Szerettem volna lenni szőke, kék szem.
Helyette itt e gyatra ének.
Na és akkor most mi van?


EGYRE HÜLYÉBB

Egyre hülyébb vagyok.
Szerencsére ugyanígy vannak
ezzel más nagyok
is.


KIHALTAM ÉN IS

Kihaltam én is, mint a kardfogú.
De vajon most kinek hiányzom?
Átkeltem tűzön-vízen, Brezsnyeven,
Kádáron. Kocsmán negyvenen,
szüzeken, asszonyon, leányzón.
Nevem?
Szakállam?
Gégerákom?
Maya?
Na ja!